Gilbert és George
„A művészet közvetett módszer arra, hogy az álomból valóság váljék” – mondta Freud. Ez vonatkozik a művészre is, akinek a szexualitás jelenti kreativitásának egyik legfontosabb mozgatórugóját. A másokat őrületbe kergető konfliktusok a művészetben az alkotásra hatnak ösztönzően. Az esztétikai alkotás a képzelet síkján kinál kielégülést az ösztön erőinek, amelyeket teremtőerővé lényegít át a művész. A művészet megtisztító és üdvözítő szerepével kapcsolatos katarzis itt nyer értelmet igazán: kínszenvedésünkre gyógyírt nyújt a szenvedély…
Gilbert és George:Gilbert Prousch (vagy Proesch) és George Passmore, ismertebb nevükön Gilbert és George a művészek. Majdnem mindig párban dolgoztak. Azt nem sikerült kiderítenem, hogy vajon a magán életben is egy párt alkotnak, csak annyit, hogy melegek. A testnek, mint médiumnak egyik első megjelenése náluk figyelhető meg. Az első lépéseket a body art felé ők teszik meg. Együttműködésük kezdete és első akciójuk 1967-ben volt. A St. Martin's School of Art-ban voltak iskolatársak, és ott barátkoztak össze. Pop-artos képeiken rajtuk kívül még kedvelt motívum a kaki és a pisi.
Címkék: art, gay, George, Gilbert, LMBT, meleg, művészet, pop art
írta: westart
Andy Warhol
Elgondolkodtató, hogy ma Magyarországon nem ismerek egyetlen meleg képzőművészt sem. Néhány leszbikus művésznő akad, de az hogy a múltban sem lelni senkit, az rémisztő, mert biztos vannak/voltak, csak a mai napig titkolni kell. Az irodalomban már megtörtént néhány comming out, de a képzőművészetben ez még várat magára. Sivár a magyar meleg-kultúra? Vagy én vagyok ennyire tájékozatlan? Ismerek képeket, amik a melegekről szólnak, de azt heterók csinálták (és gondolom, kínosan bizonygatták heteroszexualitásukat a társadalom sandán néző egyedei felé…).
Annyira belelendültem a pop-artba, hogy most Andy Warholra kell irányítanom a becses figyelmet. A pop-art ősatyáról számos információ, könyv jelent meg, nem is akarok életrajzi részletekkel bajlódni. A képei is ismertek, ikonszerűek lettek. Minden tisztességes, modern művészetekkel foglalkozó múzeum bevásárol egy Warhol szitanyomatot. Régebben nekem is ő volt a nagymester, imádtam, de az utóbbi években besokalltam tőle. Már minden csapból ő folyt, pontosabban az a 20-30 képe. Aztán az utóbbi időben beleszerettem a polaroid portréiba. Az ismert személyek valahogy megnyíltak előtte és valamiért nagyon őszintének érzem a tekintetüket. A másik polaroid csoport saját magáról ad képet: önarcképek sokasága. Kedvenceim a transzvesztitás (drag queen) képei, mert nagyon mókásak és bátrak. Vicces, mert olyan, mint amikor a kíváncsi gyermek kipróbálja otthon az anyukája sminkkészletét. Magasztos, mert ennél nyíltabban (és nem a pornográfia eszközeivel élve) nem lehet a másságot vállalni, illetve a „beszűkült gondolkodásnak a nemiségről” korlátainak döntögetése.
Címkék: Andy, art, gay, LMBT, meleg, művészet, pop art, Warhol
írta: westart
Keith Haring
A mindössze 31 évesen AIDS-ben elhunyt Keith Haring 2008-ban ünnepelné 50. születésnapját, amelyről számos kiállítással és eseménnyel emlékeznek meg világszerte. A New York-i Keith Haring Alapítvánnyal közösen rendezett kiállítás Magyarországon első ízben ad teljes áttekintést a művész csupán egy évtizedet átölelő, ugyanakkor lenyűgözően gazdag és sokrétű életművéről a budapesti Ludwig Múzeumban, a Művészetek Palotája épületében lévő kiállítás, amit még megnézhettek november 16.-ig.
Haring jellegzetes figuráit, a „sugárzó bébit” vagy a kutyát emberek milliói ismerik. Könnyen azonosítható, a vonalra mint művészi kifejezőeszközre épülő stílusát a New York-i metróban kísérletezte ki, ahol kezdetben üres fekete hirdetőfelületekre rajzolt. Inspirációját többek között a graffiti és hip-hop kultúrából merítette, de ezen kívül számos irányzat és művészi stratégia hatott rá, mint például az absztrakt expresszionizmus, a pop-art és maga Andy Warhol, aki szintén meleg volt.
Bár sokféle anyagra és felületre dolgozott – papírra, vízhatlan ponyvára, sőt hatalmas falfelületekre, autóra vagy akár emberi testre is –, képeit mindig vázlat és javítás nélkül, könnyed kézzel, egyetlen lendülettel készítette el. Szárnyasoltár, mely ezúttal a kiállítás részeként, új összefüggésben látható. Ez az oltár az egyik kedvencem, nagyon is el tudom képzelni a hálószobámban, az ágy felett. Amúgy sokszor elképzelem a műveit a kiállítótermen kívül, az utcán vagy bárhol, pl. egy autón…
Haring számára a művészet elsősorban a kommunikáció egy formáját jelentette. Üzenetét a legszélesebb tömegekhez kívánta eljuttatni, így művészetét nem csak kiállítótermekben vagy múzeumokban, hanem a legváltozatosabb formában és felületeken – köztereken vagy a saját üzletében, a Pop Shopban árusított termékeken át is – terjesztette. Bár eredeti szándéka az volt, hogy művészetét a hétköznapi emberek számára is elérhetővé tegye, képeinek ára halála után 18 évvel csúcsokat dönt a műtárgypiacokon.
Műveiben az amerikai fogyasztói társadalom kritikája keveredik a keresztény ikonográfia, az Európán (vagy földön-) kívüli civilizációk jelképeivel egy sajátos univerzumban, melynek szereplői rajzfilmfigurák, televíziók, számítógépek, a dollár, piramisok és repülő csészealjak, emberek és kutyák, angyalok és szörnyek. Összetett és egyéni szimbólumrendszere segítségével az erőszak és a hatalom, a szerelem és a vágy, a születés, később a betegség és a halál egyetemes érvényű vízióit jeleníti meg. Hagyatékát a New York-i Keith Haring Estate gondozza, amely bevételeit az AIDS elleni küzdelemre és jótékony célokra fordítja.
Címkék: art, gay, Haring, Keith, LMBT, Ludwig, meleg, művészet, pop art
írta: westart
porno pop art
Meglepően tapasztalom, hogy milyen prűd a mai fiatal társadalom. A művészeti iskolában is megdöbbentem, amikor egy XX. Századi alkotó férfiakt képén többen kiakadtak egy pénisz látványán. A szexualitás természetessége a hálószobába van száműzve és erről értelmesen beszélni provokatív cselekedetnek számít. Akkor még nem is beszéltünk a meleg művészetről, ami gyakran pornográf. Teljes elutasítás a részük. Ha egy férfi művész egy meztelen pasiról készít képet, az már nagyon gyanús.
Igazából nem is erről akarok beszélni, csak kesergek egy picit.
Ma p239 fedőnevű alkotótól mutizok pár képet. Nem sokat tudni róla, de ha kategorizálni kellene, akkor a pornópop-art kategóriába illene. Tiszta színek és kompozíciók, egyszerűsített formák, kontúrok hangsúlya jellemzi. Korai munkái még a képregények világából merítenek, de aztán áttért a „használati utasítások” képi formáira. Gyakran kerül szöveg is a képre.
PORN*POP POP IS ALL AROUND US. PORNOGRAPHY IS PART OF POP CULTURE. POP IS RADIATION, IT´S THE ENERGY OF EVERYDAY LIFE AND THE SEX OF IT. – írja a honlapján.Megjelent egy könyve is: DAYDREAM a címe.
Címkék: art, gay, LMBT, meleg, művészet, p239, pop art
írta: westart
kezdet
Olvastam már pár blogot, ami a homoszexualitás és művészet kapcsolatával foglalkozik, de azok főleg filmekkel és könyvekkel foglalkoztak. Megpróbálok egy képzőművészet és a melegek közti kapcsolatokkal foglalkozó oldalt kreálni, majd meglátjuk milyen sikerrel. A téma nagyon izgalmas és sokrétű, ezért nem is tudom, hogy hol kezdjem...
Talán először tisztázni kéne, hogy mi az a homoszex művészet? Bár inkább az szerencsésebb, ha LMBT művészetről beszélek inkább? Lehet ez olyan, hogy hetero művész alkot melegekről műalkotást, vagy a művész a meleg (és korántsem biztos, hogy ez az alkotásokon látszik)...
Ezt például nem egy leszbikus csinálta...
Keith meleg volt, de ezen a képen nem látszik...
Ez viszont elég egyértelmű...