LMBT művészet - Gay, Lesbian, Bisexual and Transgeneder art - tabuk nélkül!

Blogod leírása

Keresés

Régi bejegyzések

• Jelen
• 2011. április
• 2011. február
• 2010. december
• 2010. október
• 2010. szeptember
• 2010. július
• 2010. június
• 2010. május
• 2010. április
• 2010. március
• Az összes »

Utolsó kommentek

• 101, monogon: :( »

• Ana Dumitrescu, westart: Sajnos sem cseh, sem romániai LMBT embereket nem ismerek, és... »

• Ana Dumitrescu, Dr Vékony Károly: Szerintem: ami a "másság" toleranciáját és elfogadását illeti a román... »

• Baci Rubati, westart: A társadalom erkölcseit tolerálom, bár az erkölcsről: két ember, amikor... »

• Baci Rubati, took: Ez a baj!Nem erősödne a homofóbia,ha a buzik tolerálnák a... »

Linkek

• bearcub
• gaytalk
• kapitány
• iguazu
• matin
• gus
• latens
• woof
• 979
• leq
• redblek
• confessor
• sviktor
• maxen
• meleglelés
• hobbi hilda
• emoochaplin
• 24/7
• melegkultúra
• nudarte
• gaybears
• homodesiribus
• gayfeed
• mk

Penis Art

Darren Engleman

Göbölyös Luca

Moises Quesada

Howard Roffman

Ars Homoerotica - Menjetek Varsóba!

Varsóban Ars Homoerotica címen kiállítás nyílt. A tárlat célja, hogy bemutassa a művészettörténetben megjelenő homoerotikát, különös tekintettel az antik, és Kelet-közép Európa kortárs művészetére. A varsói kiállítás elég komoly: 250 művel, és mások mellett, olyan művészekkel jelentkezik, mint Nan Goldin, Wilhelm von Gloeden, a Blue Noses, Katarzyna Kozyra, David Cerny, Anna Daucikova, , Catherine Opie, vagy S and P Stanikas Litvániából. Magyarországot képviseli a tárlaton Dallos Ádám, El Kazovszkij és Szabó Benke Róbert.

Piotr Piotrowski, a múzeum igazgatója úgy véli, hogy a kiállítás megtartása – a tiltakozások ellenére – fontos; megfelelő vitaindító lehet a homoszexuálisok megítélése felé ebben a többségében konzervatív és katolikus országban Konzervatív csoportok régóta támadják az ötletet, ennek ellenére Bogdan Zdrojewski kulturális miniszter is megvédte a projektet a kiállítás kapcsán támadt képviselőházi vitában.

A kiállítás szervezői, jelentős számú nemzetközi érdeklődőt várnak, már csak azért is, mert 2010 nyarán, London, Madrid és Stockholm után Varsóban rendezik meg Európa legnagyobb meleg fesztiválját, az Europride-ot.

A tárlat megtekinthető a Varsói Nemzeti Múzeumban 2010. június 11-től szeptember 5-ig.

Ami bosszantó, hogy nálunk esélyt se látok arra, hogy ilyen kiállítás legyen nálunk, és hogy ilyen tökös kulturális miniszterünk, vagy múzeumdirektorjaink legyenek…

Szépség = Homoszexualitás?

"A szépség legnemesebb változata nem egyszerre tépi szét az embert, nem erőszakosan rohanja meg (az ilyen enyhe undort kelt), hanem az, amely lassan, majdnem észrevétlenül itatja át az embert, aki majdnem észrevétlenül hordozza magában, aztán egyszer álmában megint találkozik vele, végül pedig – miután hosszú ideig szerényen húzódott meg szívében – teljesen birtokába veszi az embert, szemét könnyekkel fátyolozza be, szívét vággyal töltve meg. Mire vágyunk a szépség megpillantása nyomán? Hogy szépek legyünk mi magunk is: úgy érezzük, nagy boldogság jár ezzel."

Ez az idézet Nietzsche: Emberi – túlságosan emberi című írásából származik. De mi van akkor, ha a szövegben lecserélem a szépség szót a másságra?

A másság legnemesebb változata nem egyszerre tépi szét az embert, nem erőszakosan rohanja meg (az ilyen enyhe undort kelt), hanem az, amely lassan, majdnem észrevétlenül itatja át az embert, aki majdnem észrevétlenül hordozza magában, aztán egyszer álmában megint találkozik vele, végül pedig – miután hosszú ideig szerényen húzódott meg szívében – teljesen birtokába veszi az embert, szemét könnyekkel fátyolozza be, szívét vággyal töltve meg. Mire vágyunk a másság megpillantása nyomán? Hogy mások legyünk mi magunk is: úgy érezzük, nagy boldogság jár ezzel.

 

 

Ana Dumitrescu

Néhány kép egy romániai fotóstól, aki esszékben foglalja össze a melegek hétköznapjait, ünnepeit, egy travi utcai pózolásait vagy akár a Bukaresti melegfelvonulást. Nem tudom milyen lehet a keleti szomszédunknál az LMBT élet, de van valami pozitív energia a képekben.

Kevin Jurva

Ruben Esparza

Claudio Bindella 02

Claudio Bindella 01

 

 

 

Craig Scott

Chris Knight

Dylan Ricci

Farsang

A Farsang ideje az, amikor minden zavarbaejtő magyarázat nélkül, megjelenhetünk az ellenkező nem ruhájába öltözve. Ezért most jöjjön egy csokor travi, crossdresser kép...

p239 - új képek

 

Matthias Herrmann

Az önkielégítés egyidős az emberiséggel. Csábító és ellenállhatatlan. A lényeg saját kezünkbe vétele - a klasszikus értelemben magányos műfaj. A heteró társadalmi bigottság elítéli az önkielégítés gyakorlatát, mert annak nem a szaporodás a célja. Egy meleg férfi önkielégítése megkétszerezi ezt a „bűnt”. Viszont ennek hatására sokkal hétköznapibbá teszi a homoszexuálisok körében az erotikus cselekményt.

Matthias Herrman minden tiltás ellenére kiáll a tabuk ellen. Nemcsak azzal, hogy nyílttá teszi a saját élményét, hanem hogy provokatív játékot csinál belőle. Nyugalom látszatát keltő képei, amik akár különböző szállodai szobákban készültek vagy egy amatőr studióban, megbotránkoztató tartalmat hordoznak. Mert a művész HIV+. Bizonyára sokakat megrémít, hogy az a szoba, ahol megszállhatnak, előtte egy AIDS-es homoszexuális férfi spriccelte össze a spermájával. A feszültséget megfűszerezi egy csipetnyi humorral vagy öniróniával. Az intim pillanat meglesését, a kukkolás érzetét elveszi a nézőtől, azáltal, hogy az általa beállított fényképezőgépbe néz,  a művész önmagát örökíti meg a performansz közben.

A testét őszintén használja, nem tart semmi szégyellnivalót benne. Az intimitást igénylő szexuális sokszínűségét bátran megosztja velünk, legyen az önkielégítés, női ruhába bújás, fetisizmus. Nincs titka és ez az őszinteség sokakat sokkol. Herrmannál nincs helye a mellébeszélésnek, és ez jó ellenpélda arra, amikor azt mondjuk, hogy a művészet hazug. Ezt az állítást még jobban aláhúzza az általában tudatos, de néha spontán beillesztett szövegekkel, üzenetekkel, képekkel.

Johan Ekkel

Taner Ceylan

Douglas Simonson

Audrey Kawasaki

Brian Biedul

Louis Caballero Holguin

Érzéki örömök

Képzeletünkben érzéki örömök határtalan birodalmát építjük fel. Olyan világot, amelybe a mindennapok társadalmi korlátai és vallási tiltásai miatt kevesen léphetnek be. A homoerotikus művészet álomvilág, ahol kiélhetjük a való életben megvalósíthatatlan, bűnösnek kikiáltott, szégyentelen és végtelenül kéjes és elnyomott szexuális fantáziánkat. A műalkotásokon lévő szex-istenek a köznapinál erőteljesebb, túláradóbb alakok, mintha vágykeltő varázslatból és pezsgő fantáziából formálták volna őket. Vágyaink nem titkolt tárgya egy szobor angyali arca, egy színész izmos teste, vagy egy modell igézően telt ajka. Láttukra a szenvedély ismeretlen régióiba emelkedünk. Mondják azt is, hogy ez az intenzív erotikus vonzerő veszélyes, mert a tökéletes, de hamis kielégülés fantáziabirodalmába repít minket. Melyik hétköznapi ember tudna versenyezni azzal a vonzerővel, amely a képeken látható szexi bálványok sajátja? Éppen ezért is, az idolok és a szenvedélyesen lángoló jelenetek nem feltétlenül a valódi kapcsolatok helyettesítését szolgálják, hanem inkább serkentőszerek, adalékok, fűszerek, és segítenek az új érzéki örömök megtalálásában és a szépség keresésében.

Kenya Shimizu

Karya

Rinaldo Hopf

Hopf képsorozatai első pillanatban egyszerűen erotikusak és esztétikailag szépek. Számomra mégis többet jelentenek.

Montázstechnikája nem nyűgözné le ennyire a szemlélőt, ha nem egy igazi tehetség alkalmazná. A fő alakok mögé helyezett, felismerhetően vagy rejtve, az LMBT közösség neves képviselőinek portréi, vagy a világ férfi ideáljai - egymással szoros asszociatív kapcsolatba kerülnek, így a tér és az idő összefüggése is okoz egy kis agymunkát. A homoszexualitás egyidős az emberiséggel, amit sokan tagadnak, mint annyi minden mást, de mi tudjuk, hogy akár e  képek bizonyító erejével is alátámasztva, a történelemben, a művészetben bizony sok értéket hordoz a másság, akár rejtőzködnünk kell, akár nem.

 

 

 

 

 

 

 

Albert Crudo

Roger Payne

Roger Payne képei, először, amikor a neten megpillantottam, olyan ismerősnek tűntek. Tudtam, hogy már láttam valahol a képeit, és egyszer csak bevillant: a magyarul is megjelent Meleg kámaszutra című könyv illusztrátora!

Az illusztrátorokkal általában előjön a problematika: mennyire tekinthetjük őket művésznek. A műfajnak megvannak a maga határai, amit csak ritka esetben lépnek át. Nálunk szinte csak a mesekönyvek illusztrálása a jellemző, a szerkesztők inkább fotókat raknak be hangulati elemként. Az én véleményem, hogy sok esetben kirakható önálló képként is a falra az illusztráció, mint ahogy az amcsiknál divat is megvenni a művésztől az eredetit, és feldobni vele a lakás hangulatát, mert tárgyilagosak, tiszták és szépek, de legfőképp erotikusak...

 

régi bejegyzések | a blog kezdőlapja

copyright infó | design: Beau de Noir, freeblog sablonosítás Amby